Home
 

Könyvajánló – Pöttyös és csíkos könyvek

Az első magyar önálló gyermekkönyvkiadó 1950 októberében alakult meg Ifjúsági Könyvkiadóként, majd 1957-től Móra Kiadó néven működött. Itt adták ki az ötvenes évektől fogva az ún. “pöttyös” és “csíkos” könyveket –, ezeket kifejezetten lányoknak szánták, a fiúknak a Delfin vagy a Sirály sorozatok készültek.

A könyvek borítója alapján beszélünk pöttyös vagy csíkos  könyvekről. A pöttyös a 8-11 éves korosztálynak, a csíkos a kicsit idősebb, 12-16 éveseknek készült. Tudatos sorozatindításról van szó, – első szerelem, szerelem témakör, általában a kor erkölcsi elvárásainak megfelelően jegyezve. Ennek ellenére akadt pár, ami szociális témaköröket taglalt, például Az utolsó padban, ami a kiközösítést járja körbe (ebben egy roma kislány kerül az osztályba), vagy a Mi, szemüvegesek ami azokat a diákokat szerepelteti, akik csúfolódás céltáblái a gyerekközösségben. A tanító, népnevelő szándék mellett ma már az teszi egyik-másikat nehezen értelmezhetővé, hogy sokaknak érthetetlen egy május elsejei átszellemült felvonulással azonosulni.

Nagyasszonyok története kislányoknak

A csíkos könyvek legkedveltebb darabjait Kertész Erzsébet írta. Kertész 1940-től szabad foglalkozású író, maga Márai Sándor egyengette útján az írás felé. Kertész kizárólag nőkről írt: Teleki Blankáról, Szendrey Júliáról, Zrínyi Ilonáról, Podmaniczky Júliáról. Egyik legnagyobb példányszámban eladott regénye a Vilma doktorasszony, amelyben az első magyar orvosnőnek, Hugonnai Vilmának állított emléket. Az írónő meseszövése izgalmas, fordulatos, témája a női sors. Aki tanulni akar, aki nem adja fel, aki küzd – az könnyen válhatott hőssé – esetleges példává, mint mondjuk a matematikus, orosz, Szonya professzorasszony. Ő volt a legkedvesebb hősnője, lányát is róla nevezte el. Kertész Erzsébet utolsó, életrajzi regényében arról mesél, hogy mit jelentett lánynak születni, s mekkora volt édesapja csalódottsága, hogy nem fia jött világra. A „Fiút vártak, lány született” magyarázat arra is, miért olyan fontosak számára a női sorsok, a női hősök. Sikerét, történeteinek maradandóságát az is mutatja, hogy 2000-től kezdődően újra kiadták műveit.

Bezzeg az én időmben!

Fehér Klára is termékeny írója a korszaknak, de nem csupán ifjúsági regényeket írt. A legismertebb a Bezzeg az én időmben! Horváth Kati története ez, aki 1940-41-ben költözik kisebb testvéreivel a fővárosba. Lányiskolába jár,  szerelemről, boldogságról ábrándozik. Ha nem lesz kitűnő, oda az ösztöndíja. A háborút nem érti, nem foglalkozik vele, de jön a szerelem, és kinyílik a világ, majd be is zárul. A kötet lengyel és német nyelven is megjelent, 1982-ben pedig a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége hangoskönyvként is közreadta – sikere egyszerűen elképesztő volt. Aki valaha olvasott csíkos könyvet, ezt biztosan!

Nagy írók része a sorozatban

A lányregények sorában olyan nagy írók történetei is megjelentek, mint Szabó Magda (Mondjátok meg Zsófikánakilletve az Álarcosbálsőt még az Abigél is), vagy Janikovszky Éva (AranyesőSzalmaláng). Ma már nehéz lenne egy középiskolással megetetni, hogy nem számít a ruha, nem számít a smink, nem számít semmi, nem véletlen, hogy a kilencvenes években fel is hagytak a kiadásukkal. A könyvek persze még mindig fellelhetők, ott vannak a polcokon, még ha közben Harry Potter mögé is bújtak

A pöttyös és csíkos könyvek kölcsönözhetők könyvtárunkban!

olvasni

Off 

2019. január 25. péntek This post was written by Categories: Könyvajánló gyermekeknek Tagged with:
Comments are off for this post


Top